KEDVENCEIM, avagy a teljesség igénye nélkül

Össze sem tudom számolni, hogy hány könyvet olvastam el az alatt a pár évtized alatt, mióta megismertem a betűket. Persze, eleinte én is mesekönyveket olvastam, majd jöttek a könnyebb hangvételű gyerekregények, novellák, szépirodalmi művek, de kevés olyan irodalmi műfaj van, amibe ne kóstoltam volna bele. Nekem is vannak nagy kedvenceim, mint mindenki másnak. Ezek a regények, évek óta porosodnak a polcomon, mégis időről, időre visszatérek hozzájuk.
Külön, külön nagy hatással volt rám mindegyik és a mai napig nem untam meg őket. Ha igazán rangsorolnom kellene, nem tudnám megmondani, hogy ezek közül a könyvek közül, melyik az abszolút kedvencem, de azt sem mondhatom, hogy egyformán szeretem mindegyiket.
Akkor lássuk az én nagy kedvenceimet, a teljesség igénye nélkül:

Egy magyar nábobJókai Mór – Egy magyar nábob

A szüleim könyvespolcán bukkantam rá. Ha jól emlékszem, ez volt az első olyan klasszikusnak mondható regény, amit teljesen önszántamból olvastam el, még a középiskolában.Akárki akármit mond, mai bestsellerek ide vagy oda, csodálatosan ír Jókai! Első olvasásra kicsit nehezen ment, s talán az eleje kicsit unalmas tinédzser fejjel, de amint beindul a cselekmény, szerintem letehetetlen.

Bővebben…

Reklámok

Könyvajánló Fabian Lenk – Idődetektívek

IdődetektívekKiadó: Scolar kiadó

Oldalszám: 160

Japán 1700-ban. Az uralkodó, aki a Kutya évében született, elrendeli, hogy alattvalóinak köszöntésképpen meg kell hajolniuk az utcán kóborló ebek előtt. Egy éjjel nindzsák csapnak össze a sógun harcosaival, a szamurájokkal. Minden jel arra utal, hogy valaki megelégelte az uralkodó hóbortját, és összeesküvést sző ellene. Az idődetektívek egy titokzatos nindzsa nyomába erednek, aki a háztetőkön közlekedik, és képes vízen is járni…

Bővebben…

Könyvajánló Bogár Erika – Tullia meséi – Őrző

termek_cimlapfotoKiadó: Publio kiadó

Formátum: Elektronikus könyv

A nomád, vándorló élet után hét szövetséges törzs telepedett le Tullia kies vidékén. A régi világ rettenthetetlen harcosai, az őrzők céltalanul kallódnak, a senki földjén élnek. A törzsfőknek már nincs szükségük rájuk. Legjobb lenne, ha eltűnnének a föld színéről. Ám közeleg az idő, amikor az őrzők tudása, ősi harcmodora újra értékessé válik, mert a Krón teremtette torkaldémon ereje egy ember testébe szállt át.

Bővebben…