Könyvajánló Bogár Erika – Tullia meséi – Őrző

termek_cimlapfotoKiadó: Publio kiadó

Formátum: Elektronikus könyv

A nomád, vándorló élet után hét szövetséges törzs telepedett le Tullia kies vidékén. A régi világ rettenthetetlen harcosai, az őrzők céltalanul kallódnak, a senki földjén élnek. A törzsfőknek már nincs szükségük rájuk. Legjobb lenne, ha eltűnnének a föld színéről. Ám közeleg az idő, amikor az őrzők tudása, ősi harcmodora újra értékessé válik, mert a Krón teremtette torkaldémon ereje egy ember testébe szállt át.

Miközben a könnyű élet és a gazdagság reményében egyre többen választják Krónt, a sötét Istent, addig Mia Istennő hívei rettegésben élnek. Alder törzsfő kezelhetetlen kamaszfiát, Triart az őrzőkhöz küldi tanulni. A fiú megtanul élni a természetben, gondoskodni magáról és másokról. Amikor visszatér a családjához, hogy átvegye apja helyét a törzs élén, kiderül, hogy más értékeket tart szem előtt, mint a Szövetség többi vezetője. Ő a legfiatalabb a törzsfők között, és az egyetlen, aki kellő tapasztalat birtokában képes irányítani az ország védelmét a Krón követői ellen vívott harcban. Mert Triar őrző… Az Őrző a Tullia meséi sorozat első darabja, a fantasy történeteknek az azonos háttérvilág ad alapot.

Teljesen véletlenül akadtam erre a könyvre. Egy magyar írónő, Ashley Carrigan Fb ajánlása alapján találkoztam a regénnyel. Bogár Erika neve számomra, eddig teljesen ismeretlen volt, de most megjegyeztem magamnak.  Igen, jól látjátok, ez is egy sorozat. Úgy látszik akarva, vagy akaratlanul, de mindig belenyúlok a sorozatokba.

Ami elsőre megfogott, az a borító. Tökéletes választás. Mint a fülszövegből kitűnik, a történet egy kitalált világban játszódik, de már most az elején szeretném leszögezni, hogy nem lesznek spoilerek. Inkább olvassátok el a könyvet!

Mindig irigyeltem azokat az embereket, legyenek azok írók, festők, akik képesek az általuk elképzelt varázslatos világot papírra, vászonra, vagy éppen film formájában a szemünk elé tárni. Nagyon tetszett Bogár Erika világa.  Nekem valami miatt a XII-XIII. század ugrott be, ám itt az emberek marlák hátán utaznak -szívesen megnéznék egyet élőben is- , Mia istennőt imádják, táltosok gyógyítanak. Mégis, ahogy a történetet olvastam, teljesen magam elé tudta képzelni ezt a világot. Az erdőket, a várakat, a fegyvereket, a szereplőket.

A regényben Triar életét követhetjük nyomon, ahogy kezelhetetlen tinédzserből igazi, kemény harcossá, majd Tullia királyává válik. A történet maga 8-10 évet ölel fel. Nem tudom miért, de néha úgy éreztem, hogy egyes eseményeket túl röviden írt le az írónő. Szívesen olvastam volna többet pl. arról, hogy Triar milyen csínytevéseket követett el, vagy arról, hogy Nerdo és a többi őrző milyen keményen bánt vele, mire az egyik legnagyobb harcos vált a fiúból, vagy a Triar lelkében dúló harcról. Persze kaptunk ezekről is képet, de nekem mégsem volt teljes. Néhol úgy éreztem, hogy kell még lennie valaminek, de mintha hirtelen elvágták volna a szálat. Krón követőinek kegyetlenségeiből viszont épp annyit kaptam, amennyi ahhoz kellett, hogy szabályosan utáljam őket.

A karakterek nagyon jók voltak. A nevek nagyon tetszettek. És, hogy milyen Triar az Őrző? Nagyon összetett személyiség. Eleinte egy igazi, meggondolatlan fiú, később egy reményvesztett és bosszúszomjas férfi, aki elveszti a szerelmét és egyben vele együtt a lelkét is. Sötét, kegyetlen harcossá válik, akiből idővel igazságos király, majd gyengéd, és szerető férj lesz. Hatalmas megpróbáltatásokon és változásokon megy keresztül az évek alatt. Mégis megértettem minden tettét.

Nindráról is szívesen olvasnék még a következő részekben. Igaz az elején csupán mellékszereplő és nem is volt igazán szimpatikus, a könyv végére megszerettem. Ahogy egyre több szereplő tűnik fel, legyen szó akár Krón követőiről, valamelyik őrzőről, vagy törzsfőről, egyre színesebb képet kapunk erről a kitalált világról és a szövetség működéséről.  Bár megjelenik a romantika is a regényben, mégsem váltott át csöpögős romantikus történetté, aminek nagyon örültem.  Pihentető kikapcsolódás volt ez a regény számomra. S mivel nem ismertem az írónőt, nem voltak különösebb elvárásaim sem a könyvvel kapcsolatban. Nem tudtam mi vár rám, mire számíthatok. Mégis elégedett vagyok. Összességében jó kis történet és sorozat indító ez a regény.

Többet nem is mondanék a regényről. De, mégis! A befejezés szíven ütött. Kedves írónő, ezt nem kellett volna. A könyv végén, a néppel együtt, én is egy újabb csodára vártam! 

Bogár Erikával készített  interjút itt találod.

Advertisements

Könyvajánló Bogár Erika – Tullia meséi – Őrző” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s