Bloginterjú – Középpontban Levia Anne A múlt ára

A múlt ára

Mit tennél, ha egy nap arra ébrednél, hogy mindent elvesztettél? Ködbe vesztek az emlékek. oda lett a múltad. Nem tudod kik a barátaid és kik az ellenségeid.”

Levia Anne írónővel való ismeretségemet a könyveknek köszönhetem. Szinte látom magam előtt, hogy mindenki mosolyog, hiszen mégis csak egy íróról van szó. Pedig meg fogtok lepődni, mert én először nem az írót, hanem egy fiatal nőt ismertem meg, akit ugyan azok a könyvek érdekeltek, amik engem is. Igen. Hónapok óta, éjszakába nyúlóan leveleztünk már, eleinte csupán könyvekről, később családról, napi gondokról, amikor megtudtam, hogy Anne nemcsak olvas, hanem ír is.

Eddigre ismertem már Anne ízlését annyira, hogy abban a hitben ringassam magam, biztosan valamilyen gyerekmese, vagy egy ízig-vérig romantikus, esetleg para-romantikus regénnyel fog meglepni. Nem is tévedhettem volna nagyobbat. A múlt ára, nem gyermekmese, és ízig-vérig romantikusnak sem lehetne mondani, hanem egy igazi krimi, némi romantikával fűszerezve.

Azt már tudom rólad, hogy A múlt árát nagyon fiatalon tizenévesen kezdted el írni. Magamból kiindulva azt gondolnám, hogy egy fiatal tinilányt, inkább a szerelmes lányregények érdekelnek. Honnan jött A múlt árának ötlete?

LA: Amikor elkezdtem írni tizenévesen, akkor még többek között nagy álmom volt, hogy újságíró legyek, innen jön Carolina foglalkozásának ötlete. Krimi rajongóként hasonlóan izgalmasat szerettem volna létrehozni, vagy legalább a nyomozás kiszámíthatatlanságának varázsát „átcsempészni” az enyémbe. Hozzáteszem emellett persze javíthatatlan romantikus vagyok a lelkem mélyéig, főleg azon könyvek megszállottja, amiknek komolyabb története is akad a sablonokon túl. Összességében próbáltam olyat írni, amit szívesen olvasnék. 🙂

Ha már a történetnél tartunk. Van egy jelenet a regényben, amikor a szereplőidnek hatástalanítaniuk kell egy bombát. Talán az egyik legizgalmasabb jelenet. Nekem teljesen élethűnek tűnt, amikor olvastam. Már akkor megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy onnan ez a szakértelem? Krimikből, filmekből?

LA: Több bombát is összeraktam már, rendszeres merénylő vagyok. 🙂 Ez vicc volt. 🙂 Tényleg! Eredeti szakmám mérnöki, próbáltam jól elmagyarázva, hitelesen „megalkotni” amennyire csak lehetséges. De a könyv egyéb részeinél is arra törekedtem, hogy hiába kitalált történet, akkor is a valóságosságra hajazzon.

Melyik az a karakter a könyvedben, aki a legközelebb áll a szívedhez? Miért?

LA: Kenan. A karakter összetettsége miatt. Még én sem tudom eldönteni, hogy jó vagy rossz, fekete vagy fehér.

Óh, igen Kenan. Nekem is nagy szerelem lett, már amikor először olvastam a regényedet. Nem tudtam negatív figuraként gondolni rá. Ha már róla beszélgetünk, általában a magyar írók, ha bűnszövetkezetről írnak, inkább az olasz maffiát szövik bele a történeteikbe, nálad azonban másról van szó. Hogy jött a japán Jakuza, a világ talán egyik legrégebbi bűnözői szervezetének az ötlete?

LA: Amikor írni kezdtem A múlt árát, rengeteg Japánnal és a jakuzával „foglalkozó” filmet láttam, olyan kézenfekvőnek tűnt, ráadásul plusz érv mellette, hogy nem szokványos.

Kicsit kanyarodjunk vissza a regényed megjelenéséhez. Milyen érzés volt, amikor először a kezedbe vetted a könyvet? 

LA: Teljes döbbenet. Azt hiszem az utolsó pillanatig nem hittem el, hogy meg fog történni. Aztán hozta a postás a csomagot, szinte remegő kézzel nyitottam ki, és fogtam meg a könyvet. Amikor a sokk oldódott, akkor pedig jött a leírhatatlan öröm.

 Ha már kezdetek, honnan jött a Levia Anne írói álnév? Miért nem saját néven írsz?

 LA: Majdnem a saját nevem. 🙂 Vagyis pontosabban a születési nevem majdnem anagrammája. 🙂

 Ez elég titokzatosan hangzik. Milyen Levia Anne, mint író? Hogy kell elképzelni, amikor írsz?

 LA: Kicsit, mintha az ember lánya transzba esne. 🙂 Sokszor nem tudom, hogy mit fogok írni, csak jön egy érzés, azután pedig megfogalmazódik bennem, és egyszerűen visz tovább a lendület sorról-sorral, fejezetről-fejezetre. Ha napközben egy adott történethez valamilyen jelenet, vagy gondolatom „támad”, azokat az első kezembe kerülő papírra feljegyzem. A legjobb ötleteim mindig palacsinta sütés közben születnek.

 Elsősorban kisgyerekes családanya vagy. Én néha pont az írás miatt csúszok el az otthoni teendőimmel, aminek általában kisebb lázadása  vége. Mikor tudsz időt szakítani az írásra?

LA: A délutáni alvásidőben és éjjel, amikor már mindenki pihen, elkészült a másnapi ebéd, és nincs vasalnivalóm. Nem vagyok túl jó alvó.

 Mit szól hozzá a családod, a barátaid?

 LA: Megleptem őket, mert a Férjemen kívül senki sem tudta, hogy mi készül. Az ismerőseim többsége nincs is tisztában azzal, hogy írok.

 Elsőkönyves íróként, milyen nehézségekkel találkoztál/találkozol?

LA: Nehéz dolog „ismerté válni”. Sokan indulunk teljesen „névtelenül”, az a része nagyon komplikált és sokrétű, hogy ebből kilépve az emberek tudják, hogy vagy, hogy írsz, és adjanak egy esélyt, hogy megmutathasd nekik mit.

 Mi az, ami iránt a legtöbben érdeklődnek a könyveddel kapcsolatban?

LA: Kenan és Maggie története. Sokan szeretnék nyomtatásban látni.

Ezzel én is így vagyok. A „Kitekintők” során bepillanthattunk az ő érzéseikbe is. Mi van a történet folytatásával, mert úgy érzem, hogy ezzel még koránt sincs vége a történetnek.

LA: Jelentem írom. Ugyan picit elakadtam vele, de már a 75% készen van. Hogy mi lesz a kézirat sorsa, az még bizonytalan.

 Kíváncsian várom, hogy olvashassam. Mely írók művek hatottak rád?

LA: Elsorolni sem tudom! Rengeteget olvasok, nálam ez nem csupán hobbi, hanem már a szenvedély kategória. Széles körben változó témájú könyveket felsorakoztatóan: nagy rajongója vagyok a fantasyknak, de gyakran kerülnek a kezembe romantikus-, kalandregények, akár történelmiek vagy éppen krimik. Utópisztikus és sci-fi is belefér. Általában a hangulatom határozza meg, hogy melyikhez „fordulok”. 🙂

 A múlt árának folytatásán kívűl, mik a jövőbeni írói terveid?

LA: Egyenlőre, nincsenek konkrét terveim. Írni folyamatosan írok, változó terjedelmű és témájú sztorikat. 🙂 Jelenleg csupán kikapcsolódásból, és egyfajta próbaképpen készül a blogomra (http://leviaanne.blogspot.hu/) a Kikényszerített szerelem című abszolút könnyed romantikus történet.

A Kikényszerített szerelemnek én is nagy rajongója vagyok. Mindig elolvasom a frissen feltöltött fejezeteket. Hol megnevettet, hol megríkat Julietta és Declan története. Teljesen más, mint a már megjelent regényed. Mégis bátran állíthatom, hogy aki a kezébe veszi A múlt árát, az egy cseppet sem fog unatkozni, mert fordulatokkal teli, izgalmas történetet kap cserébe. Alessandro D’Avenia írta, hogy „az álmainkat nem készen kapjuk, lassan bontakozik ki, talán végül másként is alakul, mint ahogyan megálmodtuk őket.” Levia Anne egyik álma teljesült, amikor kiadták A múlt ára című regényét, s remélem, hogy ez csupán a kezdet.

Levia Anne A múlt ára című regényéről készült könyvajánlót itt találjátok.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s