Nem bújhatsz el – Részlet

Nem bujhatsz el vikiana borítóNem bújhatsz el – Részlet

Kate Hollandernek csak haza kellett volna sétálnia, de jelleméből adódóan halvány fogalma sem volt arról, hogy hol van. A nagynénje Evie szavaival élve, még a saját lakásában is képes lenne térkép nélkül eltévedni. Na igen, ez volt ő.

Már vagy háromnegyed órája bolyongott Detroit kihalt külvárosában, de sem egy buszmegállót, sem egy lepukkant taxit nem talált. A kora tavaszi szél az arcába fújta hosszú, barna fürtjeit. Hátizsákját, amiben a fényképezőgép tartozékait, a távcsövet és egyéb mások számára talán feleslegesnek tűnő dolgot tartott, a válláról a hátára vette. Mégis percről percre egyre nehezebbnek érezte a zsákot.

Egész nap a Detroit külvárosában lévő volt Packard Autógyár romjait fényképezte. Évtizedek óta ezer számra konganak az ürességtől és az elhagyatottságtól a város gyárai, családi házai, épületei. A Detroitot sújtó gazdasági válság, a pénztelenség és a kihalt épületek állapota miatt, a városvezetés úgy döntött, hogy lebontja ezeket. Mielőtt ez még megtörténne, Kate egy fotósorozattal akart emléket állítani a valaha dicsőbb napokat látott ipartelepnek. Fényképész volt, de sokakkal ellentétben nem emberi portrékat, vagy természetképeket készített, hanem régi, lakatlan épületeket fotózott. Olyan házakat, amelyek egy mára már letűnt világról mesélnek. Szerette ezeknek a helyeknek az atmoszféráját, ahogy körbeöleli őket a természet, és a végtelen csend. Minden épületnek külön története van, és mind közül a Packard Autógyár volt a kedvence. A több mint ötven éve csődbe ment és elhagyatott gyárat már elkezdte visszahódítani a természet. Szinte átölelte a hatalmas, szürke betonrengeteget és biztos menedéket nyújtott a közelben élő kóbor állatoknak. Macskák, vadnyulak és egyéb apró állatok bújtak meg a fűben, sőt pár pézsmapockot is látott. Mintha egy teljesen más világba, más időbe csöppent volna New York pezsgő forgataga után.

A képek jól sikerültek, sőt szerinte fantasztikusak lettek. A fényviszonyok tökéletesek voltak és a kora tavaszi napsütés színesre festette a zord épületegyüttest. Sikerült olyan beállításokat találnia, hogy a vakura egyáltalán nem volt szüksége. Ha minden jól megy, talán eladhatja a képsorozatot a National Geographic–nak. De szép is lenne, csak jutna már vissza a szállodába valahogy. Rettenetesen fájt a lába, elfáradt és éhes is volt. Egész nap csupán egy banánt, meg pár müzli szeletet kapott be. Egy pillanatra megállt, és körülnézett. Először jobbra, aztán balra. Ebben a kora esti órában kihalt volt az utca. Vajon hol vannak ilyenkor az emberek? Rossz előérzete támadt. Lassan a gépet is be kellene tennie a zsákjába. Lehet, hogy nem igazán jó ötlet közszemlére tenni egy ilyen szegény városrészben, ami nem épp a jó közbiztonságáról híres.

Már majdnem elhagyta a hatalmas bérház épületét, amikor rekedt nevetéseket, és hangos nyögéseket hallott. A közeli sikátorból jött. Úgy hangzott, mintha valakik furcsa szórakozást választottak volna maguknak. A durva kacajt egy fájdalmas kiáltás követte. Kate megállt és várt. Ha most több esze lenne, valószínű, hogy hátrafordulna és fülét farkát behúzva eliszkolna. De nem tette. Most az egyszer nem fog megfutamodni. Vagy mégis? Talán nem ez a legmegfelelőbb idő, hogy megtanuljon szembenézni az élet árnyékos oldalával. A következő pillanatban újabb nyögés hallatszott, ám sokkal halkabban, mint az előző. Olyan volt, mint amikor már minden úgyis mindegy. Fordulj meg és szaladj, mondta magában. Majdnem bejutottál a városba, ne állj meg.

Bárkitől is származott az az elgyötört hang, amikor újabb fájdalmas nyögés hangzott, Kate nem gondolkozott tovább. Kabátja zsebébe nyúlt és kitapintotta a gázspray–t. Magányos ember lévén, e nélkül nem indult sehová.

Habozott még pár pillanatig, majd minden bátorságát összeszedve, remegő lábakkal elindult a sikátor felé. Ahogy befordult a sarkon, megdermedt a látványtól. Egy férfi térdelt a betonon, arcát szinte felismerhetetlenségig összeverték. Hosszan és fájdalmasan nyögött, amikor egy tőr belevágott a szegycsontjába. Öten álltak körülötte.

– Most drágán megfizetsz, amiért elárultál minket! – Kate nem látta jól a férfit, de hideg hangjától megborzongott. – Antonio Velásquezt nem verheti át senki! Azt hitted, nem tudom meg, hogy beépített zsaru vagy? Ennyire amatőrnek néztetek engem?

Kate lassan felemelte fényképezőgépet, fókuszált és elkattintotta az első képet, majd a másodikat…

Ahogy a földön térdelő férfi húsában egyre lassabban forgatták a pengét, nyöszörgött, majd egyre hangosabban kiabált, de Kate tudta, hogy lelke mélyén már feladta a harcot,  és nem fog kegyelemért könyörögni.

– Kiabálj csak, féreg, úgysem hallja meg senki – mondta az alacsony, köpcös és felröhögött. – Legszívesebben hagynám, hogy Jamie összetörje minden csontodat és elevenen felkoncoljon, de nem érek rá veled tovább szarakodni. Jesse fiam, elegem van a nyivákolásából, ideje indulnunk.

A Jesse-nek nevezett férfi halkan mondott valamit, miközben a félájult ember halántékához tartotta a fegyvert és elsütötte. Arcizma sem rándult gyilkolás közben. Kate a látványtól összerándult, kezét a szájára szorította és nagyon lassan hátrálni kezdett. Fuss és ne állj meg!

Antonio Velásquez indulni készült. Felemelte a fejét, a szemébe nézett és ugyanúgy meglepődött, mint mindenki más, amikor Kate-et észrevette.

– Ó, a kurva életbe… kapjátok el! – üvöltötte.

Kate vakon rohant utcáról utcára, sikátorról sikátorra, könnyek között, levegő után kapkodva. A vér dübörgött a fülében, nem hallott semmit. Nem engedhette szabadon a szemében gyűlő könnyeket, a torkát fojtogató sikolyt. Nem fordult hátra, nem lassított, csak rohant olyan gyorsan, ahogy a lába bírta. Ha meghallják, ha utolérik, meghal. Rohannia kell és olyan messzire kell jutnia innen, amilyen messzire csak bír. El kell jutnia a rendőrségre. Segítségre van szüksége.

Megjelenés: HAMAROSAN

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s