Havi összefoglaló – Január, 2016

685840Új év, új szokások, új fogadalmak… Bár nagyon sokan tesznek újévi fogadalmat, én évek óta nem teszem. Nem szeretem, ha bármit is kényszerből kell megtennem, márpedig a fogadalmak többségével így vagyok, főleg ha nem gondolom igazán komolyan. Egyszóval fogadalmak nincsenek, de pár változtatás, vagy ha jobban tetszik, újítás igen.

Eddig nem volt jellemző a blog rövid életében, hogy ilyen olyan összefoglalókat hozzak nektek. Úgy döntöttem – kb két perce határoztam el -, hogy nem ártana hébe hóba összefoglalni, hogy mi is történt a blog, vagy akár az én életemben. Erre talán a legegyszerűbb a havi összefoglaló. Nem írtam még ilyet, így lehet kicsit kusza lesz, de remélem idővel kialakul ez is.

Január nem volt rossz hónap, bár kicsit úgy érzem, hogy a végére kifulladtam. Hiába pihentem az ünnepek alatt, mégis elfáradtam a hónap végére. Nagy valószínűséggel ez az éve elejei munkahelyi hajtásnak és a gyerkőcök félévi dolgozatainak is köszönhető. Na meg az időjárásnak, hogy folyamatosan szürke minden, és a többi, és a többi…

Persze félre ne értsetek, mert nem panaszkodom. A sikeres év végi könyvbeszerzésnek köszönhetően volt mit olvasnom és szerencsére sikerült újra többé kevésbé remek könyveket választanom. Négy könyvet sikerült befejeznek januárban és ebből egy mindjárt a várólista csökkentésemről került az olvasott polcra.

január

J.R. Ward nagyon jó választás volt. Most sem kellett csalódnom sem az írónőben, sem a sorozatban. Ezt követte Mia Sheridan, Leo esélye című regénye, ami A szerelem csillagjegyében című sorozat második része. Szinte látom azoknak az arcát, akik folyamatosan nyomon követik a blogot, hogy most értetlenül húzták össze a szemöldöküket. Nem tévedtetek, tényleg nem készült bejegyzés a regényről. Ti tudjátok a legjobban, hogy én nem kritikákat, hanem ajánlókat írok. Bár hatalmas sikere van Mia Sheridan sorozatának külföldön, engem nem győzött meg. Ha valamelyikőtök kíváncsi a regényről írt véleményemre, az a moly.hu-n elolvashatja.

Viszont, igazi kikapcsolódást nyújtott Kelley Armstrong Bitten – Megmarva című regénye, ami az urban fantasy rajongóknak biztosan elnyeri a tetszését. Én egy cseppet sem bántam meg, hogy beszereztem a regényt és remélem, hogy a sorozat többi része sem várat sokáig magára. Annyira nem bírtam magammal, hogy azóta a sorozat első évadát is megnéztem. Egész jó kis sorozat, komolyan.

Sötétségből is jutott erre a hónapra, amit a Fogoly a sötétben című regénynek köszönhettem. Felkavart, megdöbbentett, mégis tetszett. A második résznek még nem álltam neki, de egyre jobban mozgatja a fantáziám. Egyébként ez a regény volt a havi várólistás könyvem.

Azóta belekezdtem Böszörményi Gyula A Rudnay gyilkosságok című regényébe. Sajnos az utóbbi hetekben nincs valami sok időm olvasni és ezt most igazán sajnálom, mert ettől a regénytől teljesen oda vagyok. Annyit már most elárulhatok, hogy sikerült túlszárnyalnia az előző részt.

Még egy új “rovatot” vezettem be az év elején. Minden hétfőn egy-egy regénnyel, vagy olvasással kapcsolatos idézetet hoztam nektek. Erről az új szokásomról a jövőben sem szeretnék lemondani.

Most, így visszatekintve, tényleg tartalmas volt a január. A könyvajánlókon kívül hoztam még négy egyéb bejegyzést is nektek. Megtudhattátok, hogy kik voltak a kedvenceim a külföldi, illetve a magyar írók közül a tavalyi évben, és egy könyves Tag-et is kitöltöttem.

Clipboard02

Beszerzések terén is érdekesen alakult a hónap. Végre beszereztem az Elfújta a szél és a Scarlett című regényeket. Ezeknek az olvasására is szeretnék mielőbb időt szánni, ahogy Bleeding Bride A téboly kertje című regényére is sort kerítek hamarosan. A kosaramba pottyant még négy gyerek könyv, amik kivétel nélkül az Egy Ropi naplója egy-egy része. Ezeket valójában nem magamnak, hanem – mily meglepő – a gyerekeimnek vettem. Vagyis ők választották maguknak. Feltétlen bele fogok olvasni, mert komolyan érdekel, hogy mi az, ami ezt a két manót és az osztálytársaikat ennyire lázba tudta hozni. Szabályosan kacagnak olvasás közben. Majd mesélek róla.

Tudom, hogy sokatokat érdekli a regényem folytatása. Jelentem, hamarosan végzek vele. Tényleg már csupán pár oldal van vissza, na meg az azt követő utómunka, borítókészítés, stb. Terveim szerint tavasszal a kezetekbe vehetitek. Ennek azonban az az ára, hogy a blog aktivitása kicsit le fog csökkenni a következő hetekben, de kárpótlásként hozok majd pár részletet.:-)

Ez volt a Január, ami tényleg gyorsan elrepült. Remélem, hogy februárban is velem tartotok.

Advertisements

Havi összefoglaló – Január, 2016” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Szia!!!
    Sok dologban értünk egyet annak ellenére,hogy csak virtuális ismerősök vagyunk és korosztályban sem tartozunk egy csoportba!
    A fogoly a sötétben című regény nálam is hasonló elbírálást kapott! Nagyon kemény volt,de annyira akarom tudni hogy oldja meg az író a végét! Ezért jobbak az egykötetes művek,mert most a folytatásig csak különböző megoldásokon töröm a fejem!
    Böszörményi Gyula könyveivel kapcsolatban szintén egyet kell értsek veled!
    Igaz ugyan hogy fiatalabb korosztálynak íródott a mű,de egyszerűen imádom! Teljesen magával ragad a cselekménye és a nyelvezete egyaránt!!!! Imádom olvasni!!! Szerény véleményem szerint igazi irodalmi csemege!!!! Biztos rengeteg kutatómunka előzte meg! Szinte moziszerűen látja az ember maga elött a korabeli Magyarországot,az akkori embereket. Pár oldal olvasása után már mi magunk is érezzük mikor mi a helyes és helytelen viselkedés.
    Egyszóval el vagyok bűvölve! Ezek után lehet hogy elolvasom az ifjusági regényeit is,bár igazán messze vagyok már korban a célközönségtől.

    Ami pedig a regényed folytatását illeti biztos nem vagyok egyedül aki azt mondja,hogy a cél érdekében hajlandóak vagyunk néha kicsit kevesebbel is beérni a blogon,ha az kell a mielöbbi megjelenéshez!

    További jó munkát kívánok és néha pihenés képpen némi Ropi naplót sok kacagással!!!
    Üdv!!!
    Ilkdikó

  2. Függetlenül attól, hogy én is sorozatot írok, jobban szeretem az egykötetes könyveket. Bár valami miatt lépte-nyomon sorozatokba kezdek. 🙂 Böszörményi Gyulával kapcsolatban én is így vagyok. Annyira látványosan ír, hogy szinte filmszerűen látom magam előtt az eseményeket. Azt nem tudom, hogy hallottad-e, de bejelentkezett egy producer az írónál. Én lennék a legboldogabb, ha filmvászonra vinnék a történetet. Ide linkelem, amit az író írt róla, ha esetleg nem olvastad volna: http://moly.hu/tagok/gyula_boszormenyi/karcok

    Szép hétvégét: Diana_L

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s