Könyvajánló – Sherrilyn Kenyon: Angyali csók (Sötét vadászok #5)

covers_133415Kiadó: Ulpius-ház Kiadó, 2010

Oldalak száma: 480 oldal

“Wulf Tryggvasen egykor viking harcos volt, most halhatatlan Sötét Vadász, akinek súlyos emlékezetvesztést előidéző ereje van. Bárki, aki emberi alakjában találkozik vele, öt perc múlva már nem emlékszik rá. Egyéjszakás kalandoknál nagyon hasznos ez a tulajdonság, ám megnehezíti, hogy értelmes és tartalmas kapcsolatokat alakítson ki; igaz szerelem nélkül azonban soha nem lesz képes visszanyerni a lelkét.

Legújabb küldetése rémálommá változik – rettenetes démonhordával kell megküzdenie, s megvédenie Cassandrát, az elátkozott faj hercegnőjét. Cassandra leendő gyermeke menti majd meg a világot a nagy Pusztító rémuralmától, ám egy ősi átok miatt a lány ideje véges: huszonhét évesen kínhalált kell halnia – addig pedig alig néhány hónap van csak hátra…
Kettejüknek kell szembeszállniuk a mindenre elszánt szörnyekkel, s a bátor nő végül rabul ejti Wulf fagyos, érzéketlen szívét, s talán elnyerhetik a boldogságot…”

covers_381856A Sötét vadászok sorozat 5-6-7 részeivel még adós vagyok. Bár Kenyon remekül ír és imádom a világot amit teremtett, egy idő után unalmassá válik zsinórban olvasni ezeket a regényeket. Pár héttel ezelőtt felröppent a hír, hogy az Atheneum kiadó gondozásában még idén megjelenik a 8. rész, aminek a címe: Bűnös éj. Emiatt kapva kapok az alkalmon és még a megjelenés előtt megpróbálom megírni a hiányzó ajánlókat.

Az új rész várható megjelenése március 31. Szóval nem árt, ha kicsit összekapom magam.

Emlékszem, amikor először olvastam az Angyali csókot, megemeltem a láthatatlan kalapon Kenyon előtt. De akár azt is mondhattam volna: “Ez ügyes húzás volt Asszonyom!” Másodszori olvasásra is ugyanez volt a véleményem. Egyáltalán nem vagyok híve annak, ha egy-egy eseménysorozatot más nézőpontból kell elolvasnom, de Kenyon esetében nem teljesen erről van szó.

WulfUgyan a sorozat nem halad előre az időben, de más szereplőkkel és más helyszínen folytatódott tovább. Wulf és Cassandra története pontosan ugyan akkor játszódik, mint Zarek és Astrid regénye, csupán a szereplők és a helyszín más. Először kicsit meglepődtem, hogy ugyan azt a jelenetet olvasom a könyv elején, csak teljesen más szemszögből, de hamar túljutottam rajta. Tényleg ne úgy képzeljétek el, mint amikor egyes írók úgy próbálnak meg még egy bőrt lehúzni az amúgy unalomig elcsépelt történetükről, hogy bemutatják ugyanazt az eseményt huszadszorra is. Nem, ez annál sokkal ügyesebbre sikerült. 

A párhuzamos idő mellett a másik ötlet, amit Kenyon megragadott, hogy zárjunk össze két ellenséget és nézzük végig, hogy mi sül ki belőle. Szépen összegyúrta ezt a két vonalat, amit megspékelt egy-két igazi átokkal. Gondoljatok bele, milyen lehet úgy élni, hogy bárki akivel találkoztok öt perc múlva már nem is emlékszik rátok. Vagy ha ez nem elég szörnyű, te mit tennél, ha napra pontosan tudnád a halálod dátumát? Szörnyű érzés lehet. 

“…a dolgoknak néha előbb el kell romlaniuk, hogy aztán megjavulhassanak.”

cass-145x145Az Angyali csók talán az eddigi legérzelmesebb része a sorozatnak, mert az igazi tragédiát kivételesen nem a múltba, hanem a jövőbe kapja meg az olvasó. Mégis a regény szinte negyedétől kezdve jelen van és mint egy végzetes bárd lebeg Wolf és Cassandra feje felett. 

Egy Sötét Vadász és egy Appolita. Nem is különbözhetnének egymástól jobban. Mások az elveik, másban hisznek. Az egyik a jelenben, míg a másik a múltban él. A sors mégis összetartó párost kovácsol belőlük, akik megpróbálják felvenni a harcot a sors és a jövő ellen. 

Már az előző részekben is említettem, hogy a Kenyon által teremtett világ mennyire összetett és fokozatosan, részről-részre tárul elénk. Most jó nagy adagot kapunk belőle. Az appolitákat nem igazán kedveltem, de nem is utáltam. Olyan semleges érzéseim voltak velük kapcsolatban. Jelen voltak ugyan a regényekben, de nem sok vizet zavartak. Appolita, vagy démon, nekem egyre ment. Eddig. Ezek után teljesen más szemmel nézek rájuk. Alapos betekintést kaptam az életükbe. Most már tökéletesen látszik, hogy ebben a világban sem minden fehér, vagy fekete. Egyre árnyaltabbak a szereplők is. Főleg most, hogy kezdjük az összes lényt megismerni.

“A baba tüsszentett.
Wulfnak félre kellett ugrania, mert a kicsi orrlyukaiból lángok csaptak fel, és majdnem megperzselték a lábát.
– Bocsánat – szólalt meg a baba éneklő hangsúllyal. – Majdnem Sötét Vadász sültet gyártottam belőled, ami nagy kár lenne, mert nincs nálam szósz. – A bébi hátrahajtotta a fejét, hogy fölnézzen Ashre. – Tudod, a sült Sötét Vadász nem jó magában. Mindig kell mellé…
– Sim – dorgálta halkan Ash, és lecsatolta a hordozót a melléről.
A baba újra ránézett.
– Ó, elfelejtettem akri. Bocsánat! Gooáááá, gooáááá.”

A Római és a görög mitológia mellett megjelennek a vikingek által imádott istenek is. Ezt szeretem ebben a  sorozatban, hogy úgy mutatja be az egyes mitológiai szereplőket, mintha földi halandók lennének. Mint egy távoli rokon, aki néha csak úgy felbukkan életünkben.

Acheron életéről és múltjáról is egyre többet tudhat meg az olvasó. Ahogy a régi ismerősöket sem hanyagolta el Kenyon. Mindannyian kapnak hosszabb, rövidebb epizódokat a regényen belül.

A kedvenc démonom továbbra is Simi. Hatalmasakat alakít és nem lehet nem szeretni, ahogy Zarek sem fogta vissza magát. Nem tudom, de egyre jobban kedvelem ezt a látszólag zord és kiállhatatlan pasit.

Igazság szerint nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy kik azok a szereplők, akiket kedvelek. Artemist kivéve szinte mindenki.

“A dzsungel törvénye. Az, akit elárultak, fölfalja az árulót.
Zarek vidáman ránézett.
– Az én dzsungelem törvénye más. Öljük meg mindet, aztán Hádész majd besorolja őket, ki hová való.”

Most is azt mondom, hogy a Sötét vadászok egy zseniális sorozat. Minden apró, jelentéktelennek tűnő helyzet a legaprólékosabban van kidolgozva. 

A sorozat részei összefüggnek ezért azt javaslom mindenkinek, hogy sorba haladjon az olvasással. Ez talán soha nem volt annyira jó tanács, mint most, amikor egyre inkább összeszaladnak a szálak.

1-acheron-bw

A sorozat itthon megjelent részei:

1, Álomszerető

2, Éjféli vad

3, Végzetes ölelés

4, Ördögi tánc

5, Angyali csók

6, Pokoli tűz

7, Éjféli gyönyörök

kenyon

 

Ha tetszett a bejegyzés oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel, de akár követhetsz is a fenti “Kövesd a blogot” gomb megnyomásával.

Follow my blog with Bloglovin

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s